Másnap reggel kilenckor egyszerűen kipattant a szemem, és pár percig mosolyogva hallgattam a kintről bejövő madárcsicsergést, majd elmentem zuhanyozni. Megkönnyebbülten, és nem mellesleg frissen illatozva léptem ki a zuhanykabinból, és magam köré csavartam egy törölközőt. Hagytam, hogy a vizes hajam a hátamra hulljon, és visszamentem a szobába. Felöltöztem, és előtúrtam a bőröndömből a kedvenc platformcipőmet. Samre pillantottam, aki az oldalán fekve, magzat pózban aludt, raszta tincsei szétterültek a párnáján. Az ablakhoz sétáltam, és kinyitottam, amikor valaki hirtelen feltépte az ajtót. Ijedten fordultam hátra, majd mielőtt felfoghattam volna, hogy mi történik, valaki felkapott az ölébe, és elkezdett velem körbe-körbe rohangálni a szobában, miközben folyamatosan visított. Felsikítottam, és nevetve ütögettem Louis mellkasát, hogy tegyen már le. Úgy tűnt, ő ezt kicsit másképp értelmezte, ugyanis hirtelen lefékezett, és ráhajított az ágyamra, majd ő is utánam vetődött. Mikor végre sikerült lelöknöm magamról, a másik négy fiú vigyorgó képét pillantottam meg, ahogy a szoba közepén álltak. Sam mordult egyet, a másik oldalára fordult, és a fejére húzta a takaróját. Niall és Liam hirtelen vigyorogva összenéztek, majd az ágyamhoz jöttek, felkaptak két hatalmas párnát, és elkezdtek vele püfölni. Addig-addig ütögettek, amíg le nem löktek az ágyról. Csakhogy Louis útban volt, így őt is magammal rántottam, és végül együtt kötöttünk ki a földön. Mosolyogva nézte, ahogy próbáltam kikászálódni az öléből, több-kevesebb sikerrel.
- Nehezen indul a reggel, királylány?- kérdezte, mikor többszöri próbálkozás után is visszaestem rá. Végül fogtam magam, legurultam róla, és négykézláb próbáltam biztonságos távolságba kerülni tőle. Vihogva felmászott az ágyamra, majd törökülésben elhelyezkedett a közepén. Niall és Liam is lezuttyantak, és kényelmesen elfeküdtek. Zayn leült egy székre, Harry pedig odalépett az ablakhoz, és hunyorogva kinézett az utcára.
- Mi a mai program?- néztem rájuk mosolyogva.
- Délelőtt nektek pihenés van, mi pedig válaszolunk párszáz rajongói levélre, aztán este koncert- válaszolt Niall, valahonnan egy párna alól.
Sam hirtelen levágta a földre a takaróját, és felpattant. Szeme karikás volt, ami mondjuk nem meglepő, mivel hallottam, amint az éjszaka közepén kisurrant a szobából. Egy hatalmas, barna, festékes póló volt rajta, és egy vastag, csíkos zokni. Semmi más. Szó nélkül felnyitotta a bőröndjét, kivett belőle egy ütött-kopott-szakadt farmert, és magára rángatta. A pólója fele így belegyűrődött, de ez nem túlzottan zavarta. Gépies mozgással indult az ajtó felé.
- Hová mész?- kérdezte azonnal Harry, aki, mióta Sam felkelt, megfordult, és az ablaknak nekitámaszkodva figyelte zsebre dugott kézzel.
- Közöd hozzá?- mordult rá Sam, én pedig már azon is meglepődtem, hogy egyáltalán válaszolt.
- Megyek veled- tápászkodott fel Zayn. Sam villámló tekintettel fordult hátra az ajtóból.
- Minek? Miért kell folyton valakinek elkísérnie? Basszus, hagyjatok már békén. Nem kértem bébicsőszöket.
A fiúk ijedten pislogva néztek rá, nem tudták mire vélni a kifakadását.
- Csak gondoltam, én is kimegyek rágyújtani..- motyogta Zayn halkan.
- És ha nem cigizni megyek? Akkor mivan? Mivan ha csak sétálni megyek? Vagy ha csak kimegyek a folyosóra? Akkor velem jössz, mert neked is kedved támadt járni egyet? Zayn, hagyj már békén- Sam nem emelte fel a hangját, mégis ordításként hatott minden egyes szava. A fiúk még nem tapasztalhatták meg, hogy milyen is az, amikor Sam tényleg bunkó, így meg tudtam érteni, hogy mind sokkolódva ültek a helyükön.
- Sam, mi csak jót akarunk neked- Zayn nem hagyott fel a próbálkozással.
- Mivel? Azzal, hogy nem hagytok élni? Ember, semmi szükségem a társaságotokra, előttetek is tökéletesen megvoltam, nem pont öt beképzelt brit fiúcska társasága fogja megváltani az életem.
- Sam- nézett fel hirtelen Harry- Ne őket hibáztasd. Én kértem, hogy ne hagyjanak magadra.
Sam pár pillanatig mozdulatlanul állt, és Harry szemébe nézett, aztán megrázta a fejét.
- Csesz meg- válaszolta, majd feltépte az ajtót, és úgy ahogy volt, zokniban, kilépett a folyosóra, és elindult a lépcsők felé.
Megforgattam a szemem, majd mosolyogva a kedveszegett fiúkra néztem.
- Ne is törődjetek vele. Hisztizik, tombol, de ha adtok neki időt, majd lenyugszik magától. A legrosszabb, amit most tehetnétek, az lenne, ha valaki utánamenne.
Harry idegesen megfordult, és kinézett az ablakon. A szobára zavart csend telepedett.
- Tudjátok mit, miért nem megyünk át a ti szobátokba, és csinálunk valamit?- dobtam fel az ötletet, hátha ezzel elterelem a srácok gondolatait Sam kitöréséről.
- Ahhoz miért kell átmenni a mi szobánkba?- nézett rám Zayn csodálkozva.
Sóhajtva vállat vontam.
- Mert ha Sam visszajön, az első dolga az lesz, hogy beveti magát az ágyába, és a plafont bámulja egy-két órán keresztül, esetleg teleír egy füzetet, vagy fest egy képet. Ha ilyenkor a közelében vagy, akkor csak megszívod.
A fiúk komolyan néztek rám pár pillanatig, majd vállat vonva feltápászkodtak. Kivéve Harryt. Ő továbbra is az ablakban állt, és mozdulatlanul nézett ki az utcára. A fiúk sorban kisétáltak az ajtón, én pedig odaálltam Harry mellé, és kinéztem az ablakon. Sam az utca túloldalán ült egy padon, lábait felhúzta, fejét hátradöntötte, és lehunyt szemmel élvezte a napfényt. Aztán egyszer csak kinyitotta a szemét, és egyenesen felnézett ránk. Illetve Harry-re. Nem nézett félre, percekig csak bámult, és Harry sem pont úgy nézett ki, mint aki meg szeretné szakítani a szemkontaktust.
- Harry..- törtem meg a zavart csendet. Abban a pillanatban, amint megszólaltam, Sam rám nézett. Pár másodpercig méregette az arcom, majd újra hátrahajtotta a fejét, és lehunyta szemeit- Gyere, nem érdemes vele foglalkoznod.
Hirtelen egy csapat fiatal lány lépett oda a padhoz, és elkezdtek neki magyarázni valamiről. A szemem sarkából láttam, ahogy Harry arca megfeszült. Sam felnézett rájuk, majd idegesen mondott nekik valamit. Arckifejezéséből ítélve nem lehetett valami kedves dolog. A lányok tovább magyaráztak neki, és egy-egy hangosabb nevetésfoszlány hozzánk is felhallatszott. Sam ismét felnézett ránk, majd gyorsan elkapta a tekintetét, és az utca másik végébe mutatott. A lányok izgatottan indultak el a mutatott irányba. Amint látótávolságon kívülre kerültek, megjelent a színen Zayn, és leült a padra Sam mellé. Ő is elkezdett neki beszélni, de Sam figyelemre sem méltatta, csak ült lehunyt szemmel. Harry hirtelen ellépett az ablaktól, és kisétált a szobából. Pár pillanatig még néztem Zayn eredményetlen próbálkozásait, majd becsuktam az ablakot, és én is átmentem a fiúk szobájába.
Mikor átértem, épp időben hajoltam le, hogy elkerüljem a felém repülő párnát.
- Mit fogunk csinálni?- ugrált felém Louis vigyorogva. Elmosolyodtam, majd beljebb mentem, és leültem a kanapéra.
- Mondjuk… Játszhatnánk a kedvenc játékomat- válaszoltam pár perc gondolkodás után mosolyogva.
- És az milyen?- pattant mellém Niall egy zacskó ropival a kezében.
Ekkor kinyílt az ajtó, és Zayn lépett be a szobába, maga után húzva Samet. Nem nézett senkire, és arcáról nem lehetett semmilyen érzelmet leolvasni, de szabad kezével a Harrytől kapott nyakláncot piszkálta.
- Ismerkedős játék. Akik nem ismerik egymást, külön csoportba állnak, jelen esetben lányok vs fiúk. A két csoport felváltva kérdezi a másikat, a feltett kérdésre a csoport minden tagjának válaszolnia kell. Aki nem válaszol, annak le kell hajtania egy felest.
- De…- nézett rám Liam- Én nem ihatok.
Elgondolkoztam.
- Akkor neked mindig le kell venned egy ruhadarabot, ha valamire nem vagy hajlandó válaszolni.
- Ez tök jó- nézett rám vigyorogva Niall-, de ma este koncert van.
- És? Reggel tíz óra van. Estig csak kijózanodunk. Ha meg nem, legalább lesz egy vicces esténk- válaszoltam vigyorogva. Mindenki bólogatva nézett rám, aztán Louis felpattant, és a konyhaszekrényből kivett egy üveg Jack Daniels-t, és két üveg vodkát. Leültünk egy körben a földre, és kezdődhetett a játék.
- Ki kezd?
Niall elkezdett jelentkezni, mint egy ötéves, én pedig nevetve biccentettem felé.
- Kivel smárolnátok legszívesebben a szobából?
- Sammel- vágtam rá gondolkodás nélkül. Ezeknél a kérdésekre alap, hogy nem szabad a hímneműek közül választani. Sam gondolkodás nélkül előrenyújt, és meghúzta az egyik vodkás üveget. Hmm. Szép, mondhatom.
- Láthatnánk is?- húzta fel a szemöldökét Louis.
- Válaszoltam. Most mi kérdezünk- mondtam nevetve. - Ha visszaforgathatnátok az időt, mit csinálnátok?
- Elküldeném magam fodrászhoz- vont vállat Zayn.
- Szintén- vágta rá Louis és Liam.
- Elküldeném magam fogorvoshoz- mosolygott Niall.
- Pofon vágnám magam- szólalt meg halkan Harry, mire felhúztam a szemöldököm.
- Mit dolgoztok?- kérdezte Zayn.
- Most éppen egy ruhaboltban vagyok eladó.- válaszoltam.
- Tetováló művész vagyok- nézett fel Sam.
- Komolyan?- nézett rá Zayn döbbenten.
Sam csak bólintott.
- Hű, legközelebb téged kérlek majd meg, hogy csinálj nekem tetkót- vigyorodott el.
Sam nem válaszolt, így én törtem meg a csendet.
- Mi az, aminek nem tudtok ellenállni egy lányon?- néztem rájuk vigyorogva.
- Szemüveg- vágta rá Louis.
- Térdzokni- mosolyodott el Liam.
- Intelligencia- vigyorgott Zayn.
- Szívből jövő mosoly- nézett rám Niall.
- Csillogó szemek- suttogta Harry.
- Mi a legrosszabb tulajdonságotok?- kérdezte Niall
- Hiú vagyok- vágtam rá egyből, de Sam elgondolkozott.
- Nekem nincsenek jó tulajdonságaim, így nehezen tudnám megmondani, melyik a legrosszabb- válaszolt végül egyszerűen. A fiúk nem tudtak ehhez hozzászólni, így ismét én kérdeztem.
- Mi az, amit a legjobban bántok?
Harry automatikusan a vodkás üveghez nyúlt, és meglepődésemre a többiek követték példáját.
- Nem vagyunk szent életűek- jegyezte meg Zayn egy félmosoly kíséretében.
- Hányszor voltatok már szerelmesek?- húzogatta Louis a szemöldökét.
- Hú, ha azt még számon tudnám tartani..- nevettem fel- De tényleg, fogalmam sincs. Baromi sokszor.- válaszoltam, majd Sam-re néztem.
- Egyszer.- mondta suttogva, mire Harry felkapta a fejét.
- Mi a legnagyobb álmotok?- kérdeztem, mielőtt még bárki bármit reagálhatott volna.
- Én épp azt élem- válaszolt mosolyogva Louis, mire a többiek is mind hevesen bólogattak.
- Ha lehetne egy kívánságotok, mi lenne az?- kérdezte Zayn.
- Hogy körbeutazhassam a világot, és mindenhol partizzak egy jót- mondtam mosolyogva.
Sam oldalra billentette a fejét.
- Hogy egyetlen napig szép legyek. Csak hogy megtudjam, milyen érzés- válaszolt, mire a fiúk összenéztek. Gyorsan feltettem a következő kérdést.
- Mit tennétek akkor, ha álmaitok asszonya szomorú lenne?
- Valószínűleg elénekelném neki a Barbie Girl-t- nézett rám Niall.
- Csinálnék szívecske alakú palacsintát, és ágyba vinném neki.- mondta Zayn mosolyogva.
- Csak leülnék mellé, és meghallgatnám, hogy mi a baj. Ha tudok, tanácsot adnék, aztán megölelném, és nem engedném el addig, amíg egy cseppnyi szomorúság is van még benne- közölte Louis, én pedig meglepődve néztem rá. Na, tőle igazán nem ilyen választ vártam.
- Megnézetném vele a Toy Story-t.- válaszolt Liam.
- Csinálnék neki egy gyertyafényes habfürdőt. Ha tényleg nagyon szar kedve lenne, én is beugranék mellé- kacsintott rám Harry, én pedig felnevettem. Pillantásom megakadt a faliórán, és érdeklődve néztem a fiúk felé.
- Egyébként, nektek éppen nem rajongói levelekre kéne válaszolnotok?- kérdeztem, mire mind felkapták a fejüket, az órára néztek, majd ijedten felpattantak, és berohantak a hálószobáikba. Mosolyogva néztem utánuk, míg Sam ismét a vodkásüveghez nyúlt, és rendesen meghúzta. Liam hirtelen mellette termett, és egészen egyszerűen kikapta a kezéből az üveget. Sam tehetetlenül nézett utána, majd feltápászkodott, és visszament a szobánkba. Én maradtam, egyrészt, mert nagyon nem volt kedvem Sam-hez, másrészt pedig, a fiúk felolvasták a legviccesebb/ legőrültebb/ legfanatikusabb leveleket. Az biztos, hogy nem unatkoztam mellettük. Később rendeltünk pizzát, és egész szép kis mennyiség jött össze az össze-vissza kérésekből. A végén kiderült hogy rendeltünk három doboz felesleges pizzát… Mondjuk, mi Niallel ezt annyira nem bántuk. Aztán délután öt óra körül elindultunk a koncert helyszínére, én pedig gyanakodva méregettem a fiúkat, mert nagyon úgy tűnt, settenkednek valamiben, és a későbbiekben kiderült, hogy a gyanúm nem is volt teljesen alaptalan…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése