Egy hét telt el. Ezalatt az egy hét alatt Sam és Josh egyszer sem találkozott Riával, ugyanis Sam egész héten önkénteskedni járt állatmenhelyekre- mintha valamit megakart volna gyónni. Ria pedig eddigi barátjával töltötte a hetet, tudván, hogyha elindul a turnéra, a kapcsolatuknak úgyis vége szakad. Sosem maradt meg sokáig egy pasi mellett sem, mert ugyan hamar esik szerelembe, de ez eddig sosem tartott tovább pár hétnél. Louis-ék háza táján eléggé fagyos volt a hangulat. Harry arca ugyan begyógyult, de eléggé zaklatottnak tűnt, amit a fiúk nem tudtak mire vélni. Próbálták kiszedni belőle, hogy mi baja van, de megmakacsolta magát, így Louis erre a hétre gyakorlatilag átköltözött Zaynhez, jelezve, hogy nem tetszik neki, ha Harry titkolózik előtte.
Sam
Írország. Az első koncertünk helyszínén vagyunk. Ugyan a koncert csak holnap lesz, de ma kell próbálnunk, ugyanis a holnapi nap a srácoknak tele lesz interjúval, meg fotózással. A színpad szélén ültem, és Riát figyeltem oldalra döntött fejjel, ahogy hülyéskedett a híres-neves One Direction- nal. Mindig is csodáltam, hogy mindenkiben mekkora hatást keltett. A fiúk közül minimum hárman belezúgtak, első látásra. Ami persze érthető. Sóhajtottam egyet, mire Josh összeráncolt szemöldökkel rám nézett. A színpad szélén ültünk, kezemben egy gitárral, míg Josh éppen a hajammal babrált. Hirtelen felpattantam, és magam mellé raktam a gitárt.
- Kimentem rágyújtani- jelentettem be, bár ez több mint valószínű, hogy senkit sem érdekelt. Sietősen kiindultam, és még épp láttam, hogy Josh az ölébe vette a gitárját, és nyúzni kezdte. Megkönnyebbülten felsóhajtottam, mikor végre kiértem a hatalmas arénából. Kicsit fojtogató ez az egész. Akkora ez az épület.
- A rohadt életbe már..- motyogtam magamban, mikor észrevettem, hogy bent hagytam a gyújtóm. A cigim már a számban volt, és azért még egyszer végigtapogattam a zsebeimet, hátha, de nem jártam szerencsével. Ekkor egy sötétbőrű kéz nyúlt felém, és kezében egy öngyújtót tartott. Hálás pillantással néztem fel Zayn-re, aki csak mosolyogva nézett. Fura, miért mosolyog ez itt? Még nem is beszéltünk. Elvettem a gyújtót, és végre éreztem, ahogy a nikotin a tüdőmbe kerül- pont oda, ahova való. Zayn is rágyújtott, én meg furán néztem rá. A tinisztároknak szabad cigizniük? Nem tiltják meg nekik minden önkárosító eszköz használatát? Mármint, hogy ne legyenek rossz hatással a rajongóikra. Zayn ekkor feltűrte a pulcsija ujját, nekem meg akaratlanul is kikerekedett a szemem.
- Nem mondod, hogy a kis sztároknak megengedik, hogy tetkóik legyenek?- kérdeztem, majd rácsaptam a számra. Basszus, megígértem Riának, hogy nem leszek bunkó! Esküszöm, csak kicsúszott a számon. Elmosolyodott, és felhúzta a szemöldökét.
- Ugyan, ki ne engedné meg?
Beleharaptam az alsó ajkamba, majd nekidőltem a falnak.
- Hát… azok az emberek, akik hátulról rángatnak benneteket, mint a marionett bábukat…
Felnevetett.
- Szerencsére ilyen emberekkel még nem találkoztam. Tuti frászt kapnék tőlük.
Összeráncolt szemöldökkel néztem rá. Ez most valami vicc? Mindenki tudja, hogy a sztároknak nem lehetnek önálló döntéseik. Hogy hátulról irányítják őket.
- Szerencsések vagyunk. Jó a managementünk, és nem akarnak minket ilyen dolgokban befolyásolni.
Na jó. Ezek a srácok tényleg tökéletes életet kaptak? Hát én beszarok, esküszöm.
- És mond csak, ti mióta jártok Josh-sal?
Félrenyeltem a füstöt, és köhögve néztem rá.
- Hogy mivan?
- Hát… mióta vagytok egy pár?- látszott, hogy hülyének néz.
- Hogy… hogy Josh meg én? Egy pár? Jézusom, ez még viccnek is rossz. Honnan vetted ezt a hülyeséget?
Na most ő döbbent meg.
- De hát múltkor… én azt hittem…
- Mégis miből hitted ezt?- kérdeztem hűvösen.
- Hát… smároltatok, aztán meg bevonultatok a mosdóba.
Értetlenül pislogtam rá.
- Az, hogy smároltunk, az nem jelent semmit. Azért, mert egyszer találkoztunk, ne vonj le elhamarkodott következtetéseket. Ugyanis nem minden az, aminek látszik. Josh olyan nekem, mint a bátyám, vigyáz rám. Igen, néha smárolunk, de ez nem jelent semmit. És a mosdóban… nem történt semmi.
- Ne már. Azért ezt még én sem veszem be. Könyörgöm, tisztára ki voltál pirulva, miután visszajöttetek.
Felsóhajtottam.
- Igen, mert Josh-nál volt dugipia. Amire éppen eléggé nagy szükségem volt.
Hitetlenkedve felnevetett. Elnyomtuk a ciginket, és bementünk, és éppen azon gondolkoztam, hogy most komolyan elmondtam ezt mind egy tök idegen srácnak? Mikor feltűnt, hogy Josh nincs a színpadon.
- Josh?- néztem Riára értetlenül, aki éppen a csíkos pólós szépfiú ölében ült, és nagyban nevetett valamin.
- Elvonult telefonálni- ijedten oldalra kaptam a fejem, és Harry komoly tekintetébe ütköztem. A gyomrom görcsbe rándult, és válasz nélkül ültem fel a színpadra, ahol lehajtott fejjel kezdtem pengetni a gitárom.
- Rég beszéltünk…- összeráncolt szemöldökkel pillantottam föl, és Harry-re pillantottam. Mi a fene? Mégis mit akar tőlem? Lecsúsztattam a csuklómról a hajgumimat, és felkötöttem egy hatalmas kontyba a rasztáimat.
- Ja.- válaszoltam végül, mikor rájöttem, hogy nem fog arrébb menni, amíg nem válaszolok.
- Nézd, én…- hatalmas szerencsémre nem tudtam meg, hogy mit akart mondani, ugyanis Louis visítva hívta Harryt magukhoz, hogy közösen megbeszéljék a dallistát. Sóhajtottam, lehunytam a szemem, és elkezdtem játszani az első eszembe jutott dalt.(http://www.youtube.com/watch?v=E5D1CU_iXiQ) Miközben játszottam, teljesen kizártam a külvilágot. Illetve majdnem. Még így sem tudtam elterelni a figyelmemet arról, hogy valaki szinte lyukat éget belém, úgy néz. Mikor befejeztem a számot, magam mellé raktam a gitáromat, és pislogtam párat. Hirtelen Ria odapattant mellém az egyik oldalamra, Josh pedig komótosan felült a másikra. Értetlenül néztem rájuk, de aztán feltűnt, hogy Jason felénk tart, és valószínűleg szeretné megbeszélni, hogy milyen dalokat játszunk. Hamar megbeszéltük, mivel nincs sok olyan dalunk, ami illene egy ilyen koncertre, így nem is volt sok mindenből válogatni. A fiúkat kezelésbe vette egy stylist, gondolom, hogy kiválassza nekik a holnapi ruhát, én meg megijedtem, hogy most basszus, mi van, ha nekünk is meg akarják mondani, hogy mit vegyünk fel? Felidegesítettem magam, ezért ismét kimentem rágyújtani. Ria jött velem, és mosolyogva mesélt arról, hogy ezek a fiúk mennyire édesek, és imádnivalók, és helyesek, és kedvesek… Egy idő után már kezdtem rosszul lenni. Megráztam egy kicsit Ria vállát.
- Basszus, Ria, hallod, miket mondasz? Alig ismered őket. Nehogy már te is olyan lány legyél, akit egy pár sármos pillantás csak úgy levesz a lábáról. Eléggé nyilvánvaló, hogy csak azért kedvesek veled, mert be akarnak jutni a bugyidba.
Ria pár pillanatig döbbenten nézett rám, aztán a hátam mögé, majd lesütötte a szemét. Köhécselést hallottam magam mögül, mire lehunytam a szemem.
- Cigiszünet? – kérdezte egy kicsit zaklatott hang mögöttem. Megfordultam, és Zaynel találtam szemben magamat. Az ajkamba haraptam. Nem baj. Az eddigieknél úgysem lehet rosszabb véleménnyel rólam- Akkor csatlakozok. Már persze ha nem zavarok, és nem hiszed azt, hogy csak le akarlak titeket fektetni- kacsintott rám. Jó. Oké. Tévedtem.
- Fú, várj, ezek szerint végeztetek a ruhapróbával? Akkor megyek, megkeresem a többieket- vigyorgott magában Ria, és betipegett a 15 centis magas sarkújában. Kicsit elmerengtem, miközben néztem, ahogy befelé megy. Mégis, hogy tud ezekben a cipőkben járni? Én már attól pofára esek, hogy rájuk nézek. Mondjuk, elég furán is néznék ki, ha a 180 centimhez felvennék egy 15 centis sarkú cipőt.
- Szóval…- térített vissza Zayn a valóságba- mond csak, te mindenkiről ilyen rossz véleménnyel vagy elsőre, vagy csak minket tisztelsz meg ezzel?
Összezavarodtam. Ugyanis semmi gúnyt nem hallottam a hangjában. Csak egy egyszerű kérdés volt.
- Én…- sóhajtottam egy nagyot. De aztán megráztam a fejem, és összeszedtem magam.- Nem kell bájolognod velem. Tudom, hogy nem hasonlítunk. Csendben is el tudjuk ezt a cigit szívni.
- Nem tudom, te hogy vagy vele, de én szeretek beszélgetni. És nem feltétlen vezérel rossz szándék, csak azért, mert beszélek veled. Elvégre miért ne tenném? Mindketten csak emberek vagyunk.
Na jó. Most már tényleg semmit nem értek. Szórakozik velem? Éppen kezdett körvonalazódni bennem egy új dal, amikor ismerős hang zavart meg.
- Zayn, hát itt vagy. A többiek már mindenhol keres…tek.- Harry állt meg mellettünk hirtelen, de mikor észrevett, megcsuklott a hangja.- Sammy, neked már ruhapróbán kellene lenned.
Lefagytam. Akkorát dobbant a szívem, hogy szinte a föld is beleremegett. Uramisten, azóta nem hívott senki Sammy-nek, hogy…
- Hát akkor azt hiszem, ideje bemennünk- ragadta meg a karom Zayn, mire automatikusan leráztam magamról a kezét, pislogtam még párat, majd határozottan elindultam befelé. Csakhogy, mielőtt még az ajtóhoz értem volna, éreztem, hogy az éhség kezd belülről felmarni. Ami megszokott nálam, de most valamiért kiszállt az erő a lábaimból, a világ elsötétült előttem, és még utoljára éreztem, ahogyan valaki halk káromkodások közepette megragadta a derekamat, és az ölébe kapott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése